Sziget 2010 - 1. nap - metálságosság

Kihelyezett tudósítónk jelenti, mi a helyzet idén a Szigeten metálfronton: Ill Nino, Children of Bodom, Road.

Nem nagyon ismertem a koncert előtt az Ill Ninót, de ez a fellépésük megmutatta, hogy miért is híresek. A korai kezdődátum, és világosság ellenére izmosan kezdtek, csak a közönség aludt be az első két sor kivételével semmi aktivitás nem volt. Aztán az I am Loco-nál végre felébredtek az emberek, és onnantól nem volt megállás a koncert végéig.
A stílusuk, ez a Latino metal számomra szimpatikus lett, nem tudom hogyan, de a zúzás mögött végig ott volt jól érezhetően a dallamosság.

Nem csak egy előkoncertet adtak az este főfellépője, a Children of Bodom előtt, hanem egy igazi kemény kis metal előadást kaptunk tőlük.

Bodomék meg egyszerűen fantasztikusak voltak, a zene velük született adottságuk, és ezt most is megmutatták, Alexi Laiho, és a többiek lazán játszották azokat a témákat, melyeket más egy életen át tanulhatna. Az iramról annyit, hogy személy szerint örültem a számok közti szüneteknek, legalább volt pár másodpercnyi lehetőség a levegővételre, és ez így ment végig másfél órán keresztül. Jöhetnének még ide.

A Bodom féle gyilkos tempójú koncert után azt hittem, hogy a Road már csak laza lötyögés lesz, szerencsére csalódnom kellett, ők is egy tökös kis rock′n′road műsort raktak össze. Máté (basszus-ének) koncert közben stand upját kivéve (hiába, a koncert közbeni felesek...) nem volt megállás, ők is végig pörgették az idejüket, szép zárása volt az estének.

K. Kristóf