Placebo Szombat

És tényleg.

Próbálkoztunk egyéb zenekarokkal is aznap:  Klaxons, Marijači tamburazenekar  Manic Street Preachers, aztán Placebo után még egy kis Kistehén Tánczenekar is becsúszott. De nem igen kell más egy Placebo mellé...

Jóllehet a Klaxons ügyes volt, a Manic Street Preachers is kitett magáért (volt, aki egyenes az év rockkoncertjeként aposztrofálta), a Marijači tamburazenekar és a Kistehén Tánczenekar labdába sem rúg, pedig a saját szintjükön jók is lehetettek volna…

A Harmadik Szigetes Placebót már máshogy várja az ember, mint az elsőt. Nem kell feltétlenül Every Me... meg Bitter End, inkább legyenek különlegességek. Vagy ha slágeres is, legalább lehet figyelni a zenekarra. Aztán persze elkezdődik a zene, és annyi a tervezgetéseknek.

Kicsit még pár nappal a koncert előtt ránk hozták a frászt rendesen: Brian Molko egy héttel a szigetes fellépés előtt Oszakában rosszul lett a színpadon, és már előtte is több koncertdátum fölött meglengették a véres kardot Molko állapota miatt.
Aztán persze szerencsére végül rendre mind meg lett tartva.

Lehetett attól is félni, hogy ugyan fellépnek, de Molko erőtlen és kedvetlen lesz betegsége miatt. Nos, nem kellett volna aggódni: a koncertet is megtartották, és a zenekar is ereje teljében volt, nem úgy, mint néhányan a közönség soraiban (volt, akinek ez már a hatodik éjszakája volt kint).

Az új, Battle for the Sun albumról a legerősebb számokat válogatták előre, hogy aki esetleg kicsit megkésve érkezik oda, az se csússzon le egyik régi kedvencéről se, és még az új album promótálása is le lett tudva egyből. Utána pedig szinte egy 15 éves fennállást jubiláló setlistet kapott a magyar közönség. Itt azért érdemes kitérni röviden arra, hogy a Placebo egy turnét nagyjából állandó setlisttel játszik le, és csak a hosszabb klubkoncerten térnek el ettől, főleg így az új dobossal, aki tán még nem tudott betanulni minden számot a régi dalok közül.
Szinte tökéletesen pontban féltízkor elindult egy rövid elektrointró, majd másfél percre rá a Kitty Litterrel kezdődött meg maga a show. Ebben a pillanatban már senki nem volt fáradt. Szépen megmozdult a tömeg a dal taktusaira.

WE COME IN PEACE

Hangoztatta a zenekar, és a dob elejére is ez volt kiírva kézzel. Valóban. A Placebo nem hirdeti az agressziót sem viselkedésükkel, sem szövegeikkel. Sőt. Inkább mindig – nyilván önmaguk miatt is – a feltételek nélküli egyenlőség mellett álltak ki.

A Kitty Litter után közvetlenül még négy számot játszottak el az új albumról, a nemrég megjelent hatodik nagylemezről: Battle For The Sun, Ashtray Heart, For What It’s Worth, The Never-Ending Why. A szigetes Battle For The Sunt bemutató rész végét az együttes mögött felvillanó Game Over felirat jelezte. Ezzel is kicsit elismerve, hogy ők is tisztában vannak vele, a régi dalaik visznek el egy fesztivált.

Ezt követően szigorú slágereső következett: Every Me Every You, a Follow The Cops Back Home, a Meds vagy a Special K. Molkón nem látszott semmi. Lehetséges, hogy az új, már-már vámpíros kinézet feledteti vele, hogy létezhet emberi testet ledöntő betegség.

A Soulmates Never Die után Molko elmondta, hogy ez a legjobb fesztivál Európában. Hát vagy kiheverte a korábbi diszkriminációt, vagy elfelejtette, hogy a polgármester itt nem szereti a melegeket. Meg persze ez valamennyire kötelező is.

Természetesen, ha valaki nézett mostanában Placebo-koncertet, tudta, hogy a Come Undone és a Special-K közben az elmaradhatatlan közönségénekeltetés is meg fog történni: hatalmas sikerrel. A legőszintébb Sziget-közönség tömörült össze aznap estére több tízezres családiassággal.

Kaptunk ráadást is. Kérni is kellett, úgy az igazi: Infra-Red (tökéletes), a The Bitter End (kihagyhatatlan). Majd végül az egyik legjobb magyarországi Placebo-koncertet a Taste In Mennel zárta a zenekar.

Nem hinném, hogy sokan távoztak volna elégedetlenül a koncert végén. Minden szám egyedien szólt, eltértek jócskán az albumon megszokottól még egy olyan nagy és fontos dalnál is, mint az Every Me... A koncerten mindenki egyértelműsíthette magában, hogy a doboknál már nem az ül, mint régen. Steve Forest nem amolyan session dobosnak lett betéve. Rendesen interjúzik, és a kamera is szerette. Nem csoda, hisz fiatal, szőke és szét van varrva, ahogy egy r’n’r sztárnál illik. Főleg, hogy a Placebo nem az a széttetováljuk magunkat típus volt eddig.

70%-kal több tetoválást, 80%-kal több mosolyt, kb. 73%-kal több piálgatást és… (Steve – sziget.hu interjú 2009)

Másfél óra tiszta Placebo. Megérte mindenképpen, akárhogy is akarnánk többet. A zenekar csak ebben az évben a Sziget-koncert után még hatvan koncertet ad. Megtesznek mindent, hogy minél több rajongóhoz eljussanak. Megtesznek mindent, hogy mindenki legalább annyira jól érezze magát, mint mi, akik ott voltunk a Szigeten.

...
Sziget 2009 - második, harmadik nap
Sziget 2009 - első nap