Placebo – Sebzetten és összetörve – könyvajánló

Nem olyan rég jelent meg az első magyar nyelvű könyv a placebóról. Nemzetközi szinten is ritkaság egy placebo könyv (az amazon gyakorlatilag kettőt jegyez), nem Magyarországon. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a könyv második fele, ami zenekar életútját vizsgálja, tele van magyar vonatkozásokkal lévén az írók is magyarok…

A Manu Chao- és a Green Day-könyvvel a kortárs zene mellett elkötelezett Silenos könyvkiadó soron következő, harmadik zenei témájú könyvét jelentette meg nemrég, ami az eddigiekből is kiderült a az angol Placebo zenekarral foglalkozik.

Az első magyar nyelvű könyv a Placebo együttesről, tartalmaz egy mély és őszinte interjúfüzért Brian Molko énekessel (idézetek alul), illetve egy százoldalas zenekari biográfiát.

Az eredeti, angol nyelvű könyv a megjelenésekor egész nagy vihart kavart: Brian Molko utólag úgy ítélte meg, túl sok személyes információt osztott meg a vele interjút készítő fiatal írónővel, Kaththeával. A könyv angol nyelvű kiadására kísérő promócióban össze is veszett a kamerák előtt az énekes, azóta kibékültek, de Molko azt mondta, többször nem nyílik meg ennyire. Nyílván csak egy jól irányzott marketingfogás volt, ami az ifjú egész tanult írónőnek segíthetett célbajuttatni a könyvét.



Magyar Placebo-rajongók körében az eredeti verzió már elég jól ismert anyag lehet, de a magyar fordítás mindenképpen olvashatóbbá tette az eredeti könyvet, illetve az albumokon végigzongorázó 100 oldalas biográfia mindenképpen hasznos, átlátható képet ad a zenekarról újdonság gyanánt.

A könyv címe:
Kaththea A. Rowland: PLACEBO – Sebzetten és összetörve (Bruised and Broken)
204 oldal
Ára: 2500Ft (a kiadótól rendelve: 2000 Ft + postaköltség)

Megrendelhető:
A Silenos Kiadó zenei könyv webshopjában: www.silenos.hu

...
Manu Chao könyvajánló
Green Day könyvajánló
...

Idézetek:

Egykor meglehetősen rendes ember voltam,
de a rock and roll szétmarta ezt az énemet.

…

A dicsőséggel és a hírnévvel kapcsolatos, valószínűleg még ködös álmok már egészen korán, hároméves korában megjelentek Brian agyában. Egy alkalommal például a vécén ülve azt játszotta, hogy interjút ad valakinek.

Képzelhetitek! Magamban beszéltem szarás közben!
Le merem fogadni, a szüleim azt hitték, megbolondultam
– emlékezett vissza nevetve.

…

A középiskolában megismerte a szenvedést és az elszigeteltséget. Később az egyik hajdani ellenfele, azok egyike, akik állandóan vele szórakoztak, a következőket mondta:

Ha véletlenül meghallom a zenéjét, eszembe jut, talán a
középiskolában sérült meg, az gyakorolt rá nagy hatást.

…

’96 augusztusában, közvetlenül az első tévés szereplésük (White Room című műsor) előtt Molko úgy döntött, Robertnek most már tényleg nincs helye a bandában, távoznia kell. Persze, megint csak annál a kérdésnél lyukadtak ki, hogy ha Robert nem, akkor ki legyen helyette. Robert javasolta, az albumot még vegyék fel együtt, hiszen ő írta meg a dobtémákat, így ő a legalkalmasabb a feljátszásukra, illetve a promóciós turnéra vagy legalább a beindítására is ő a megfelelő, mert nincs idő mást betanítani. Aztán közben keresgélhetnek nyugodtan. Az észérvek végül győztek az érzelmek fölött. Úgy döntöttek, az év végéig még megpróbálják kihúzni együtt. Így az első albumon is még Robert dobolt.

…

Nem véletlen, hogy amikor Briant megkérdezték, kivel játszana szívesen orosz rulettet, így válaszolt:
„Először is Eminemmel. Aztán jöhetne Fred Durst, a Limp Bizkitből. Britney-t is dobjuk be. Vele mindenképpen. És akkor jöhetne Marilyn Manson – persze csak amiatt, mert ő van annyira beteg, hogy még élvezze is. Na igen, és végül? Tony Blair. A nagy csalódás – ő úgyis egyfolytában mások életével játszik. A változatosság kedvéért egyszer végre jó lenne látni, hogy most őt veri ki a víz.”