Depeche Mode –Papp László Aréna 2010.01.11

Mivel az utolsó pillanatban esett le, hogy lesz jegyem (még úgy is, hogy kiemelt álló), valahogy nem voltam ráfeszülve erre a koncertre úgy, mint a júniusira, amit fél év várakozás előzött meg…

Mégis, amikor ott álltam az Arénában, kb 10 méterre a színpadtól elfogott az a hihetetlen érzés. Elfogult vagyok, számomra a Depeche Mode (és a Cure és a New Order) az, ami mindent meghatároz a zenében, az összes mostani együttes akit szeretek, rájuk építenek, leszarom a Beatles-t, a Rolling Stones-t vagy bármi mást, nekem a zene a 80-as évek elején kezdődik.

Csalódás volt ugyan, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a setlist-tel jöttek, mint nyáron a Puskásban, imádtam volna olyan régi szintis klasszikusokat, mint a Just Can’t  Get Enough, a Photoraphic vagy az Everything Counts, mégis földhöz basztak… Ezek a negyvenes fazonok bármit is csinálnak, a közönség imádni fogja őket, és együtt fog élni velük. Egy DM koncerten a közönség és az együttes kapcsolata meghatározó, és ez Gahanéknél különösen így van, a közönségük szenzációs, különösen itt, Magyarországon. És ehhez egy ilyen együttes kell, a zenéjük és miattuk van ez így.

Egy hatalmas zenei olvasztótégely, minden benne van. De a legfontosabb a karizma. És ebben nincsen párjuk, ők a legjobbak. Generációk számára meghatározóak, azt hiszem egy Depeche Mode koncertre mindenkinek el kell jutni az életben, de inkább kettőre.

Nem tartom magam elvakult fanatikusnak, mert tudom azok milyenek, de azt hiszem, nem létezik több olyan együttes, ami élőben ilyen fantasztikus reakciót vált ki az emberekből a zenéjével.

Nem akarom ragozni, ha öt év múlva jönnek legközelebb, akkor is…

Ezt látni, és ami a legfontosabb, hallani kell…

www.depechemode.com

...
Placebo - Sziget